1552 július 6-9. között Szondi György várkapitány mindössze 146 hős katonájával mindhalálig védte a kicsiny Drégelyi sziklavárat Ali 12.000 fős ostromló seregével szemben. A vár védelmében elesett hősök mártíromsága a várat Hazánk egyik legdicsőbb emlékhelyévé emelte, hiszen csak hasonló tettek összessége, a haza iránti csüggedetlen elkötelezettségük sorozata adhatta meg halvány reményét a három részre szakadt haza fennmaradásának.

LEGENDÁK FÖLDJÉN
Ismerd meg a Börzsöny és Ipoly völgye legendákkal benépesített táját, Drégelypalánkot és Drégely várát a Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központon keresztül, ahol megelevenednek a történelemkönyvek lapjai!

Szondi filmek vetítése:
- „A Szent sírhely” c. Drégelyvár története, animációs történelmi ismeretterjesztő kisfilm 20 percben
- „Szondi legendája” c. Filmszemle díjas, általános iskolák különdíját elnyert 20 perces kisfilm, amely az ostrom 4 napján eleveníti fel.
Kiállítások megtekintése:

Régészeti leletek tára: egy női csontvázon lévő 17. századi, Magyarországon egyedülálló női pártával, érintőképernyős interaktív pult játékokkal
Irodalomtörténeti szoba: vármakett, helyi legendák
„Hányan férnek el egy bőgatyában?” – Tájszoba bemutatása, Pajta megtekintése korabeli ágyú, házi éremverde
Beöltözés korabeli ruhákba

Légy a legenda részese Te is!

Drégelypalánk szakrális emlékei közül legjelentősebb a római katolikus templom, mely Nógrád megye egyik legpompásabb késő barokk jellegű temploma. Védőszentje Árpádházi Szent Erzsébet. A templom értékes darabja az az ereklyetartó, melyben Szent Erzsébet egyik csontdarabját őrzik.

A község kinti szakrális emlékei közül az egyik legértékesebb az 1762-ben emelt gyönyörű Szentháromság szobor. A barokk jellegű alkotás színezett kőből készült négy sarkán a négy evangélistával. Magas talapzaton fent a Szentháromság, előttük térdel Szűz Mária. A talapzati párkányon Szent József Jézussal, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Nepomuki Szent János látható. Nepomuki Szent Jánosnak egyébként van egy szép kőszobra a községen átvezető patak partján is. A talapzaton elől Szent Flórián dombormű látható. Kerítése kovácsoltvas modern kőlábazaton, négy pillér közé helyezve. A pilléreken a négy evangélista szobra látható. A kőszobor valószínűleg a XVIII-XIX. századból származik.

Az „Apródok útja” tanösvény Drégelypalánk községtől a várig 8 állomáson végighaladva megismerteti a látogatókat a falu helytörténeti értékeivel, a szőlőhegyek történetével, patakok és erdők élővilágával, a Börzsöny forrásaival és végül a vár történetével. A várból egyedülálló kilátás nyílik a szomszédos hegyekre.

A várvédő hősök emlékezetére elsőként Simor János érsek 1885-ben kápolnát építtetett a feltételezett sír felett. Majd 1896-ban, a millennium évében hársfákat ültetett a Szondy kápolnához vezető út mentén és a kápolnát övező területek köré. Az idő vasfoga kikezdte és ezért 1975-ben lebontották a kápolnát. Az elültetett hársfákból napjainkig még 137 db megvan. A legkisebb 100cm, a legnagyobb 340 cm törzskerületű. Az elültetett kis- és nagylevelű hársfák az ország különböző részeiből származnak. Ezzel is azt kívánták kifejezni, hogy az egész ország hálás emlékezetének és a hősök tiszteletének jelképe ez az emlékfásítás. 1992. július 4-én az emlékhely szélén egy kopjafát és haranglábat állított fel a kései elődei tiszteletét talán kicsit megkésve ápoló utókor. A kopjafa szövege:
„Szondi György és hős katonái emlékére állította a hálás utókor nevében Palánk lakossága és a Szondi Ipariskola.” 1992. VII. 4. – Az emlékállítás időpontja.
Sajnos a vandalizmus számára ismeretlen fogalom a hála, a nemzeti büszkeség, az ősök tisztelete. A haranglábról azóta eltűnt a harang.
A Szondi-hársfasor kultúrtörténeti és növénytani védett természeti érték.